Földművelés

A földművelés a neolitikumban kezdődött, először a termékeny félhold területén nagyjából Kr.e. 9600-8500 körül. A korábbi gyűjtögető-vadászó életmódról való átállás magával hozta az állattenyésztés, a fazekasság, valamint a szövés-fonás megjelenését a hétköznapokban. 

A földműveléssel az ember innentől kezdve nem alkalmazkodott a természethez, hanem annak formálója, átalakítója lett. A letelepedett életmód magával hozta az első települések kialakulását. 

Çatalhüyük

Törökországban 1958-ben szenzációs régészeti leletanyag került elő: egy majdnem 10000 éves település. A településen a házak egymáshoz értek, nem voltak utcák se. Az épületek fala vályogból készült és általában két helységből, egy raktárból és egy szobából álltak. A városban számos szentélyt is feltártak, ahol magas rangú embereket temettek el. A település valószínűleg fontos kereskedelmi központ is lehetett.

Kis jégkorszak

A holocén folyamán a hőmérséklet nem volt egyenletes, melegebb és hidegebb periódusok váltották egymást.

A Római Birodalom korában (Kr.u. 2.-3. sz.) melegebb volt az éghajlat egész Európában. Az északabbi római provinciákban olajbogyót tudtak termeszteni, ami nembírja a fagyokat.

Ezután egy hidegebb időszak következett, ami nagyjából egybeesik a népvándorlás korával is. Római történetírók feljegyezték, hogy a Tiberis is befagyott és havazott Itáliában.

900-1300 közöttre tehető a középkori meleg időszak. Ez az esemény globális léptékű volt, jégfuratokból és faévgyűrűkön alapuló korolással is kimutatható. Az időszak a népesség növekedésével, a városiasodás megugrásával is összhangba hohzató. A melegebb klíma miatt Angliában is tudtak szőlőt termeszteni és Grönland kolonizálása is ekkor volt (ezért is hívják Zöldföldnek).

Az 1300-as évektől a klíma fokozatosan hűlt és kezdetét vette a több száz évig tartó kis jégkorszak. A telek hidegek, a nyarak hűvösek és csapadékosak voltak. A hideg telek miatt többször befagyott a Temze, a hollad városok csatornái és 1780 telén New York Harbor is befagyott, gyalog át lehett kelni Manhattan-ből Staten Island-re. 

Easterbrook, D. J. (2016). Using patterns of recurring climate cycles to predict future climate changes. In Evidence-Based Climate Science (pp. 395-411). Elsevier.